Virágárusként sem móka és kacagás az esküvő!

Amikor Boldizsár megkérte a kezem, legalább abban biztos lehettem, hogy a virágok meglesznek mindenképpen az esküvőre. Mióta megnyitottam a virágüzletemet, nagyjából tíz éve tervezem, hogy majd milyen lesz a virágcsokrom, no meg persze a díszítés… Örültem neki nagyon, hogy ezzel nem kell majd annyit foglalkoznom.

Ugyanakkor különösen kétségbe ejtett a menyasszonyi ruhám milyensége. Fogalmam sem volt, kölcsönözni akarom-e, varrassak talán, vagy vásároljam meg? Ültem a sarokban és ezen gyötrődtem, hát még a színét sem döntöttem el, lehet, hogy valami színeset kéne? Virágos díszítésűt?

Boldizsár éjszakázott, és hajnali négykor a nappaliban talált meg egy ruha halom közepén, egy csomó kinyomtatott papírlapot szorongatva és sírdogálva, hogy most mi legyen. Próbálgattam az otthon meglévő csinosabb ruhadarabjaim úgy összeválogatni, hogy esküvői ruhának tűnjenek, hogy előrébb jussak legalább abban, milyen fazon áll jól nekem. Boldizsár egészen megijedt, és mondta, hogy azonnal hagyjam abba, hogy ennyire ráfeszülök erre a dologra: életem egyik legszebb időszakának kellene legyen az esküvő szervezése, biztosan lesz menyasszonyi ruhám amiben gyönyörű leszek, nyugodjak le nyomban. Cirógatta a fejemet közben, és adott néhány puszikát is.

Aztán fogta a laptopját, és az ölébe ültetett. Azt mondta, ő nézett már néhány ezzel kapcsolatos blogot, mert látta, hogy stresszelek rajta, de beleavatkozni, közbeszólni nem akart, viszont most már látja, hogy eljött az ideje az ő jótékony közreműködésének is. Fél ötkor, 18 óra munka után még leült velem a net elé menyasszonyi ruhákat böngészni. Aztán megtaláltuk a menyasszonyiruhak.info nevű oldalt, ahol gyakorlatilag minden fontos szempontot összegyűjtöttek az esküvő ezen szegmensével kapcsolatban. Boldizsár elmentette könyvjelzőnek, aztán ágyba cipelt, hogy most már aztán igazán elérkezett az alvás ideje.

Másnap délben keltem, de nagy lelkesedéssel pörgettem végig a menyasszonyiruhak.info oldalát. A weblap segített eldöntenem, mit szeretnék: első körben tisztáztam magamban, hogy a ruhát nem kölcsönözni szeretném, hanem megvenni. Fontosnak éreztem, hogy ott legyen a ruha a szekrényemben, meg tudjam nézni, amikor csak akarom, hogy kézzelfogható emléke legyen annak, hogy Boldizsár felesége lettem.

Nem akartam semmiképpen sem nagy, abroncsos ruhát, olyasmiben szerettem volna férjhez menni, ami egyszerre gyönyörű és kényelmes. Áldottam az eget, hogy megtalálta nekem Boldi ezt az oldalt, jelentősen megkönnyítette a dolgomat.

Végül megtaláltam a megfelelő boltot is, ahol szépen méretre igazították nekem a menyasszonyi ruhát, mondjuk nehéz volt a választás férjem tanácsa nélkül, egészen hozzászoktam már ahhoz, hogy segít a döntéshelyzetekben, de hát ez számára volt a legnagyobb jelentőségű meglepetés, mármint hogy milyen ruhában vonulok majd az ő színe és Isten színe elé.

A további szerveződések hónapokig eltartottak, megbeszélni kiket hívjunk meg, kitalálni, milyen szöveggel legyen a meghívó, meg hát a megfelelő, ideális helyszín… A helyszín után rengeteget kellett járkálni meg szervezkedni, de ezt már segített intézni a Boldi is, szóval zökkenőmentesen ment a folyamat.

Az esküvőben, a szakképzett rendezvényszervező, a barátaim segítsége és anyukám precizitása ellenére a menyasszonyiruhak.info segített a legtöbbet, hiszen olyan hasznos információkkal látott el, amelyek nélkül lehet, hogy nem is lett volna esküvő, mert idegösszeroppanást kaptam volna a ruhaválasztás okozta stressztől. De így gyönyörűbb voltam, mint akármelyik menyasszony!